nil-nocere Hozzászólásai

Avagy hogyan küzd egy elszánt lány az amnéziás részegsége alatt elvesztett emlékei visszeszerzéséért, ami megmagyarázná a számára is hihetetlen eseményt, ami az ösztöndíjpályázata visszautasításának indoka lesz.
A buli: az egyetem "Mata Hari" (!) színjátszókörének versenygyőzelmét ünneplő bulija az egyik tag - aki a díszlettervező és az apja gazdag és híres szobrász - szüleinek házában
Az "online megjelenő képek": a - nem mellesleg informatikus hallgató - lány részegen lőtt szelfijei a saját közösségi oldalán
Az "egy fénymásoló dolgozója": a diákok által általában látogatott internetkávézó (kv persze nincs) szintén diák(nak tűnő) alkalmazottja(?), aki az emeleten lakik
A lány a film feléig biztos benne, hogy a bulin készült fotókat valaki más töltötte fel az ő közösségi oldalára. Az ösztöndíjbizottság a fotókat a léhaság bizonyítékának ítélve utasítja el a kérelmét.
A lány nyomozásba kezd a fénymásolós sráccal (aki egyébként maga sem tiszta: az ügyfeleitől lopott szakdolgozatokat árulja és az ügyfeleitől lopott privát fotókat továbbadja a díszlettervezőnek). Sorra feltöri a társulat telóit a buliban készült képekért, végigköveti az éjszakai taxizós hazaútját és sorra megvádolja az éppen aktuálisan leggyanúsabb személyt.
Egyedül a társulat vezetője és a fénymásolós srác segíti. Amikor végleg kiborul a bili, újra összegyűlnek a házban és végignézik a biztonsági felvételeket. Kiderül, hogy a képeket maga a lány készítette és töltötte fel.
Csak egy dolog nem stimmel: a bulin két pohár viszkitől kifekszik, noha egyébként másfél üveg után sem kerül amnéziás állapotba.
Újabb nyomozás: rájön, hogy a díszletek emberi testekről készült fotók manipulálásával készültek és a tettes a díszlettervező, összejátszva a beavatott taxisofőrrel. 
Már csak a legnehezebb van hátra: a tények elfogadtatása mindenki ellenében. Az egyetem, az etkai bizottság, az ösztöndíjbizottság, a színtársulat, a taxitársaság, még a saját apja is ellenérdekelt. 
​Végül Amália és a nyilvánosság segítségével győz.

Noha a görögöket sem kell félteni: szerették ők is a fiatal fiúkat - gondoljunk csak a mentorrendszerre - a színészeik legalább feltették a női álarcot és felvették a női ruhát, ha kellett.
Igen, ma ismét a homoszexualitás ünneplése folyik - legkivált a "művészvilágban" - tehát ha egy sz@r forgatókönyvet mindenáron meg akar valósítani a kellően erőszakos és furfangos producer, akkor kellenek a buzipárok hogy dőljön a pénz.




 

Mekkora egy ócska, hatásvadász közhely 2001. szept 11-re kifuttatni ezt a filmet, ami mintha minden korábbi családi ellentétet egycsapásra megoldana......
És mennyire primitív dramaturgia azt sugallni, hogy Tyler meghalt a WTC-toronyban, miközben mindenki más túléli, Ally pedig a gyermekkorában elvesztett anyja után most húszévesen megintcsak elveszti azt, aki nagyon fontos neki...


 

A "teljes igazság"? Erről valami?
Az lenne a teljes igazság, hogy a nagyi figyelmetlenségből bezárja az unokáját a lépcső alá, aki ettől (?) meghal és az anya a felelősséget az közben alvó apára hárítja és lelövi a rendőr nagyapa pisztolyával?

Komolyan ennyire lapos a film mondanivalója? Csak a feszültségkeltés számít, maga a cselekmény nem is?



 

Ez az "éleTÜKet" meglehetősen nagy lódítás, tekintve, hogy Angela próbálja helyrehozni André életét, mivel ő a kirendelt angyal, miután André ugrás előtt még számonkéri Istent (vagy inkább Allahot?), hogy még ő sem törődik vele, meg sem hallgatja és még válaszra sem méltatja.




 

Ismét egy nagyon ügyes propagandafilmet láthattunk a népesség drasztikus csökkentésének szükségességéről. Ez már a sokadik és egyre több ilyen van. Természetesen ezúttal is sikerült hősünknek megakadályoznia a terv végrehajtását, de nem is ez a lényeg, hanem hogy újra és újra halljunk a terv szükségességéről és a tényről, hogy az újra és újra felmerül valakinek a fejében, egészen addig, amíg mi magunk is elhisszük azt. A film kulcsmondatait Safin Lucifer mondja ki 2:10:22-40 között:
"Mindketten azért pusztítunk el embereket, hogy jobb hellyé tegyük a világot. Én azon dolgozom, hogyan legyek - gondosabb, hogy ne legyen járulékos veszteség. Én azt szeretném, ha a világ fejlődne, míg maga azt, hogy maradjon ugyanolyan."
Tehát az ismertetőben tévesen "titokzatos gonosztevő"-ként emlegetett egyén valójában a családja legyilkolása miatt ugyan súlyosan sérült, ám ennek ellenére jó szándékú, a fejlődést elősegíteni akaró és ráadásul kíméletes, a megmaradó emberiség érdekeit szem előtt tartó világmegmentőnek bizonyul.

Van viszont két dolog, ami eléggé zavaró:
1. Érthetetlen, hogy a rózsaszín vegyvédelmi cuccban pompázó alkalmazottaknak fogalmuk sincs róla, hogy milyen hatékony és erős fehérjebontó lötyiben turkálnak.
2. Nevetséges, hogy azt hiszik, hogy nannitok trilliárdjait néhány tucat hagyományos robbanófejjel semlegesíteni lehet. A valóságban egy ilyen akció sokkal inkább a terjedésnek kedvez, mivel a szétfröccsenő illetve elpárolgó vízzel a nannitok beláthatatlan távolságokra juthatnak el.



 

Hihetetlen, hogy az, aki leírta az ajánlót mennyire nem értette meg a filmet - vagy csak hazudik.
Valójában egy bevetésben halálosan megsérült katona agyát (és teste kisebbik részét) tartják mesterségesen életben és az ő tudatát helyezik be egy olyan virtuális valóságba, amelyet a bombatámadás egyik túlélőjének emlékeiből készítettek. Ez a virtuális környezet ráadásul duplafenekű, mert azt is szimulálja, hogy a katona él, teljesen ép és egy szerkezetben ül, ahonnan időről-időre elindul az emlékvilágba, hogy  megtalálja a bombát, elkapja a robbantót és a bevetések után ide is tér vissza.
A számítógép a katona által apránként összeszedett információval mindig kiegészítve folyamatosan újragenerálja a másodlagos virtuális környezetet és annyiszor futtatja azt le, amíg a katona rá nem bukkan a bombára és a tettesre.
Mindez a 82. percig igaz, onnantól viszont a film átmegy egy párhuzamos-világegyetemes, jövőmegváltoztatós zagyvaságba csak azért, hogy igazi hálivudi hepiendet mutathasson és a főgonosszá avanzsált programvezető tudóst megalázza azzal, hogy annak tudatában vezeti a programot, hogy hiába vár az elismerésre, mert a program segítségével úgy háríthatók el a terrortámadások, hogy a jövő megváltozik, tehát a kívülállók számára úgy tűnik, hogy a programot nem is kellett bevetni.






 

Talán jobb lett volna 1:22-nél befejezni ezt a filmet, bár elég ciki, hogy Krisztina zsebrevágott kézzel csókolózik... :)




 

Bocs, egyik link sem működik...:(



 

A kitett kép egyetlen filmnek sem hivatalos posztere.
A csaj neve Odette Juliette Annable (született Yustman, 39é).










 

Jah, annyira gáz és már uncsi, hogy kívülről lehet tudni, hogy ha az ismertetőben a színészek és a rendező korábbi egetverő teljesítményéről és film díjairól szól a hadova és elhagzik a "kult" szó, lehet is tudni, hogy maga a film egy kalap sz.r. Ezt is tök fölösleges idő- és pénzpocsékolás volt megcsinálni....


 

Ami azt illeti, szinte biztos, hogy ha egyszer megvalósul az ilyen magas szintű programozás és a szoftver széles körben elérhető lesz, az a végét jelenti a biológiai lények párkapcsolatának. Senki sem lesz olyan eszement, hogy folyamatosan energiát fektessen egy másik biológiai lénnyel való párkapcsolat fenntartásába, fejlesztésébe, amikor a párkapcsolatok olyanok, amilyenek. Lustább és kényelmesebb (önzőbb) ennél az ember. Inkább fog szintetikussal élni látszat-párkapcsolatban, hiszen az kiszámítható és nem kell annyi energiát belefektetni sem kezdetben, sem menet közben., miközben legalább annyira kielégítő, mint a normál párkapcsolatok túlnyomó többsége. Nincs veszekedés, nincs féltékenykedés, nincs visszautasítás. Hülye lenne nem ezt választani, aki megteheti.








 

Onnantól, hogy a mélygarázsban az összes ablaktörlőnek egyszerre lesz erekciója és hangos dudálás és fényszóróvillogtatás közepette az összes autó megjön: nettó baromság az egész. Ez az ötvenedik perc. Innentől elgurul a gyógyszer: a lifteket egy medicinlabdányi, szaporodni képes kísérleti biocsip vezérli a 65. emeletről, amit a liftszerelő cég alkalmazottjaként dolgozó lecsúszott őrült tudós szerelt be a cégvezető tudtával.



 

Azért, mert nem a történet a lényeg (hanem a kidolgozása), az ismertető pedig hazug és félrevezető.





 

csupasz amőbaküklopsz